Óvodás koromban egyik kedvenc mesém a „Kis gömbőc” c. kissé szürreális sztori volt. Eme nemes hőseposzban egy padlásra akasztott füstölt disznósajt megfontolt sorozatgyilkosként szedi áldozatait azok egy falatra való elfogyasztásával. Kezdi először a családdal, majd módszeresen halad tovább, miután engedelmeskedve a Newton-i fizikának saját súlya alatt elszabadulván nekivág a hegyoldalnak. Természetesen hepiend a vége, midőn az ügyes kisfiú bugylibicskájával kihasítja a bendő oldalát és mindenki mehet amerre lát.
Na, valami ilyesmi látványt nyújt egy Bogár az „öngyilkos” ajtóival.
Amikor a Kübelwagen-t kitalálták a VW-nél, akkor az lehetett a motiváció, hogy a sofőr minél gyorsabban pattanhasson ki és be éles, háborús helyzetben (gyanítom, inkább ki) a járműből. Ezzel együtt az öngyilkos ajtó nem VW-találmány, mára pedig tökéletesen eltűnt, néhány utódot hagyva maga után, mint a Maxda RX-8 megoldása, vagy éppen az új Opel Meriva. Mert valljuk be, hülyeség. Nem véletlenül nevezik nevén a gyereket, ennek fizikai okai vannak. Haladás közben ugyanis túlnyomás keletkezik az autó utasterében, ami kifele nyomja az ajtót. Ez egyáltalán nem jelent gondot a normál ajtóknál, ugyanis a menetszél ugyanezen lendülettel nyomja visszafele a bejáratot, a hátrafele nyíló ajtóknál viszont egyből belekap a szél, sarkig (de leginkább azon túl) tépve fel az alkalmatosságot, az utas meg egészen könnyed szaltót vethet kifele a mozgó járműből, akár önszántán kívül is, ha nincs bekötve.
A gonosz oldalát letudva essen szó arról is, hogy tulajdonképpen miért is jó. Ha most elfelejtjük az agyonzselézett gangszta-mobilokat és próbálunk egy klasszikus formára (értsd: kb. ’30-as évek) koncentrálni, rögtön más fénybe kerül minden. Rivaldafénybe. Ez arra a legjobb, hogy a luxusautóból kipattanva egyből a vörös szőnyegre lépjünk abba az időbe képzelve magunkat amikor pl. Hollywood-ot még Hollywoodland-nek hívták, mintha csak egy rézkilincses ajtón lépnénk be a márványterembe.
No de mi nem az említett gangsztamobilokat és nem oldtimereket gyártunk/restaurálunk, hanem RAT-eket…
…úgy értem, nem a legjobb dolog ami egy Volksroddal vagy egy RAT bogárral történhet? Kitárul a bejárat, elnyeli a gyanútlan látogatót, ha csak a közelébe merészkedik, ragadozó vadállatként csap le rá, mint a húsevő virág. Kívülről olyan színes, édes, aranyos valami, közel érve pedig vicsorítás nélkül harap. Feltárul a fenevad odúja. Valahogy így kell megfogalmazni a RAT-nek készült „suicide door” funkcióját.
Felejtsd el a felfele nyíló Lamborghini ajtókat, hidd el, hogy a keretes, relatíve tömzsi „nyílászárók” inkább elefántfülekre hasonlítanak nyitott állapotban, mintsem szárnyakra. Az maradjon csak meg a Lambó-nak, szép az úgy. Ez valami egészen más.
Ezzel mind csak egy baj van amúgy, mégpedig hogy a bogár csak két ajtós. Sokkal jobb lenne ez egy négy/öt ajtóval rendelkező autóval. Klasszikus megoldás itt ugyanis, hogy az egymás mögött levő oldalelemek egymással „szemben” nyílnak. Vagyis csak a hátsó tárul hátrafele. Egy egyes Golfnál prímán néz ki. Későbbi verzióknál inkább már csak Clean módozatban. Csak kipattantok a haverokkal a találkozóra érve, mintha az iskolakapun szabadulnátok ki.
Nem is tudom, kellene ezeknek valami nevet adni… Mondjuk egércsapda? Mert arra hasonlít legjobban az egész tákolmány. De akkor inkább patkányfogó. Az a legjobb, hogy szó szerint ki lehet rúgni az ajtót, ha ki akarunk szállni, aztán csak kilépünk, mintha éppen a karosszékből kelnénk fel. Sőt, ha sok Steve McQueen filmet nézünk, elsajátíthatjuk a „kúlságot” autóból kilépve és beszállva, amihez nagy segítség a lendületes távozás a bádogból az ajtó segítségével.
Csak egy kis flexelés. Csak egy kis méricskélés. Csak egy kis hegesztés. És ebből lesz a nagy meglepetés.
Ez a cikk eredetileg a cult-hungrian.hu weboldalon jelent meg!
