Ez amolyan tudd, hogy értsd helyzet… A James Bond-ban is így csinálják. Na szóval, hogy értsd: azért mindennek van előzménye. Pl. a második világháborúnak ott volt az első. Aztán a sárkányfüvet is láthatólag megelőzték a Süsü-félék. Egyesek szerint a tyúk is előbb volt mint a tojás. Az viszont egészen bizonyos, hogy a trapéz előtt volt a dudva. Legalábbis a bogár és a Golf példája erre enged következtetni.
No de a RAT előbb volt-e mint…
A ’80-as években zsákutcába jutott a hot rod-építés. A fémmegmunkálást kezdte felváltani a fröccsöntés, a nyersséget pedig a ZZ Top klipekből ismerős felnagyított Hot Wheels-modellek. Ez még mind nem lett volna baj önmagában, ha az alapfeltételt teljesítették volna: a megfizethető nagy teljesítményt. A hot rodoknak ugyanis pont az volt a lényege, hogy kis pénzből összegyűjthessük fogsorunkra a környék teljes légykészletét. Az új Tacskó (nem éppen) gazdaságos járművek azonban egy kisebb nemzetállam éves GDP-jének megfelelő amerikai ropijába fájtak a T. vevőnek. Radásul nem is a delikvensek készítették ezeket maguknak, hanem magáncégek, ill. giccsparádéval pusztító alacsonyan szálló terrorszervezetek. Kinek kell ennyiért egy olyan jármű, ami kényelmetlen, zajos, és uzsonnásdobozként összeroppanó köpenyével a biztos halálba küldi az embert, ha annyi pénzért akár a legújabb Corvette-et is megkapja? Nos, ezen felindulásból indult meg az a mozgalom, amit ma rat rodozásnak neveznek. Ez nagyjából annyit jelentett, hogy olyan hot rodokat építettek, amilyeneket apuci molyolt össze harminc évvel azelőtt a régi ház garázsában. Egyszerű alapra felhúzva az ék egyszerűégű bódét, azt pinstripinggal pingálták és max. az alapozóig jutottak a festékkatalógusban a gépezet külső vakolását illetően. Olcsóbb volt, egyedibb és egyben „cool”-abb. Az idők viszont mentek tovább…
A XXI. század elejére azonban a rat és általánosságban minden rod ugyanazzal a betegséggel esett ágynak, mint 20 évvel azelőtti kollégáik. Egyszerűen azért, mert az ócskavas-telepről elfogytak a Ford alkatrészek. Így az alapjáraton is rozsdaboglya eredeti elemekért is horribilis árakat kezdtek el kérni az élelmesek. Ergo, egy rat megalkotása is ugyanolyan drága mulatságnak örvendett, mint egy „rendes” hot rodé, sőt, talán még többe is, hiszen a sokszor csak mívelt korosodás tökéletesen felújított karosszériaelemeket rejtett. Kezdődött minden előröl.
„Gondolj, gondolj!” – vakarták fejüket Csekélyértelmű Medvebocsként a RATtegők. Valamit ki kellett találni. Mi az, ami olcsó, igénytelen, nagy mennyiségben fellelhető és korabeli hangulatot áraszt? Mivel Amerikában nem fogytak olyan jól a Lagzi Lajcsi kazetták, mint mifelénk - így kiejtve a listáról, arra azért jó lehetett, hogy ötletet adott a roddereknek, hogy egy kissé az európai kontinens felé nézzenek. „Mein Gott, of course! Buenos Dias!” Ekkor pattant ki a köztudatba a Volksrod.
A Volksrod voltaképpen az amerikai RAT Golf, mivel Európában azért most már lassan exkluzív verdának számít egy bogár, pláne egy felújított, így terelődhetett át a mozgalom a Golf-ra, de ne szaladjunk előre. A Volksrod ugyanazt a lázadást testesíti meg, mint a rat rod korábban. Ám vigyázat, ez nem összekeverendő egy RAT bogárral! Kétségtelenül LEHET hasonló a kettő, ám megközelítésben mégsem. Felépítése egyszerű, mint a kőműves betonpogácsája: voltaképpen letépkedik a sárvédőket, orrukat belenyomják a bazaltot összekötő kátrányba, de ami a legfőbb: a motor alapos regulán esik át. Igénytelenek és hagyományt nem tisztelők (bár a hot rodozás lényegében erről szól) egyszerűen kicserélik a motort valami V8-ra, aztán bogárkodjon vele aki mer!
Azonban itt is találkozhatunk szép megoldásokkal. Valóban érdekes átmenetet láthatunk egy szépen felújított veteránautó és egy hot rod között némely esetben (és ekkor végre megérthetjük a régi Ford-ok lényegét).
Szóval akkor mi a helyzet mifelénk? Nos, mint ahogy azt már megszellőztettem, bogarat olcsón már csak a krumpliföldekről szedhetünk össze. A romosabb I-es Golfok viszont még mindig egész jó árban vannak, így jó alapja lehet egy RAT-nek, de semmiképpen egy rat rod-nak, két okból. Természetesen a viszonylag modern autó felépítése közel sem szolgáltat arra lehetőséget, hogy lecsupaszításával vonzó kinézetet ölthessen a belső váz, másrészt lényegében elfelejthetjük a teljesítménytuningot, hiszen itt a stílusról szól minden: „Low n Slow”…
…csattogjon a kipufogó, horpadjon a lemez, sikítson a leszakadt alvázdarab az aszfalton, hányja a szikraesőt a földbegyalult lökhárító, rogyjanak a kerekek a tetőcsomagtartóra felhányt lomhalmaz súlya alatt, hörögjön a motor, kókadjon a hugysárga fényszóró, gyűrje a szalagot a kazettás magnó, olvadjon le a maradék króm a díszlécekről az UV faktorai alatt, egye ki a sofőrt a rozsda az anyósülés mellől, de legfőképp izzadjon le mindenki, aki csak szemtanúja egy ilyen gyászmenetnek!
A lényeg: ne költs rá sokat, mert csak abba lapátolod a zsozsót, amit az idő magától is elintézne ingyér (RAT mottó: „Az idő nekünk dolgozik.”) Türelem, lassan, ráérünk. Csapd fel a napszemüveget és ne törődj a benzin/dízel árával! Holnapra is marad még.
És akkor csak még dögösebben fog kinézni a verda
Ez a cikk eredetileg a cult-hungarian.hu weboldalon jelent meg!
http://www.cult-hungarian.hu/cikk.php?az=600
